Elérhetőségeink

SB-Controls Kft.

H-2038 Sóskút, Ipari Park 3508/64 Hrsz. 

T [06] 23-501-170

E office@sb-controls.hu

Hírlevél

Szavazás

Milyen ingyenes képzésre lenne Önök szerint szükség?
Épületautomatikai alapok
SAIA konfigurálási képzés

Kiolvasó szoftverek

Adatkiolvasás LoRaWAN-hálózaton

Alig néhány éves a LoRa, a nagy hatótávolságú, vezetékmentes kommunikáció új „reménysége”, amely gyökerestől formálhatja át a vezetékmentes mérő-adatgyűjtő rendszereket nemcsak az ipar és az infrastruktúra számos területén, hanem akár a mezőgazdaságban is.

A vezetékmentes hálózatok számos területen jelentősen átalakíthatják a gép-gép közötti (M2M) kommunikáció megoldásválasztékát. A számos ígéretes technológia közt szükség volt (legalább) egy olyan megoldásra is, amely egymástól távoli, ritkán elhelyezkedő végpontok – tipikusan kis mennyiségű – adatát képes kis sávszélességgel, nagy (nyílt terepen akár 10 km-es) hatótávolsággal továbbítani. A Cycleo francia cég 2013-ban bejelentett szabadalmán alapuló LoRa rendszer, és a technológiára alapozott LoRaWAN (Low Power Wide Area Network) hálózati rendszer megfelelni látszik ezeknek az elvárásoknak, ezért máris számos gyakorlati alkalmazásra talált, és további, gyors térhódításával kell számolnunk.
 
A megindult fejlesztések eredménye-képpen a francia ATIM ACW® (ATIM Cloud Wireless®) termékcsalád rádiómodemjei az elsők között léptek túl a Modbus-alapú, 868 MHz-es sávban működő helyi M2M rendszerszemléleten és a LoRa technológia felé nyitottak. Cégünk, az SB-Controls Kft. is forgalmaz rendszermegoldásokat ezekre az eszközökre alapozva. Munkánk során gyakran találtuk szembe magunkat azzal a kényelmetlenséggel, hogy a LoRa szerverekről kiolvasható adatok hexadecimális adatmegjelenítése miatt az adatok értelmezése nehézkes.
Ez gyártótól függetlenül, világszinten jellemző. Ennek feloldására az SB-Controls Kft. saját fejlesztésbe fogott, és létrehozta adatkiolvasó szoftverét, amely a felhasználó számára minimális jelentőségű eszközazonosító helyett a fogyasztási helyet, a hálózaton továbbított (hexadecimálisan megjelenített) bináris adat helyett fizikai mennyiségben jeleníti meg a LoRa-üzenet adattartalmát.
 Az RF-kommunikáció jövője: a LoRa 

A 2015-ben bemutatott LoRa (Long Range) technológia a 868 MHz-es ISM sávban (ipari, tudományos és orvosi sáv – Industrial, Scientific and Medical band), engedélyezéshez nem kötött, kis teljesítményű rádióval (25 mW) akár 10…15 km távolság áthidalására is képes. Az adatátvitel a 128 bites AES titkosításnak és a kettős kódolásának köszönhetően teljesen védett a külső (illetéktelen, esetenként ártó szándékú) behatásoktól. A kettős kódolás lényege, hogy a külső „burok” tartalmazza a hálózati adatokat és azon belül, mintegy belső, saját kódvédelemmel ellátott burokban helyezkedik el a „hasznos teher”, a felhasználói adat. 

A LoRaWAN technológia egyik legnagyobb előnye robusztus üzemén kívül az energiahatékonyságában rejlik. Ugyanis a szenzor jelét több bázisállomás is veszi, de a hálózathoz a szenzor és a bázisállomás oldalon sincs szinkronizálás. Ennek köszönhetően az egyes szenzorok, képesek akár 3…5 évig is elemcsere nélkül, esetleg a környezeti „hulladékenergiából” gyűjtött energiát hasznosítva (energy harvesting) akár korlátlan ideig is működni, és közben információt, mérési adatokat szolgáltatni a felügyelni kívánt területről, berendezésről. Az esetek jelentős többségében a jellemző kommunikációs irány aszimmetrikus, vagyis az eszköztől a hálózat felé mutat. Ezek a kis fogyasztású kommunikációs modulok megkönnyíthetik a mérő-adatgyűjtő rendszerek kiépítését, növelve a hatékonyságot és az üzembiztonságot: 

  • a vízműveknél: mérőállások begyűjtésével, nyomásmérésekkel, esetleges vízbetörés jelzésekkel;
  • távhő-szolgáltatóknál: mérőállások begyűjtésével, EX-es kivitelű eszközökkel gázméréseknél, nyomás és hőmérséklet mérésekkel és vízbetörés érzékeléssel;
  • a mezőgazdaságban: a talajnedvesség, a hőmérséklet és a páratartalom mérésével, vagy a GPS-adóval ellátott eszközök esetében a legelő állatok nyilvántartásával;
  • ipari üzemeknél: a telephelyen szétszórt, akár szigetüzemű mérők, érzékelők adatgyűjtésével.

 

 

Kiolvasó szoftverek 

 A 2. ábrán látható adatmegjelenítés értelmezése gyakorlott szemet és némi időt igényel, hiszen a üldés időpontján, a frekvenciasávon és a portszámon kívül első pillantásra más adat nem felismerhető. A gyakorlottabbak számára már a SeqNo oszlop adatai is értékelhető információval szolgálnak, hiszen az az adatcsomag sorszámát jelenti. A legfontosabb adatok értelmezése további feladatot ad, hiszen a Data, mint küldött érték egy hexadecimális karakterhalmaz, amelynek visszafejtése néhány percet is igénybe vehet. Természetesen az emberi számolgatás (és hibázás) kivédhető, ha egy rendelkezésre álló SCADA (pl: VisionX) szoftver azt kezelni és mértékegységgel együtt kijelezni is tudja. Azonban a „hagyományosnak” tekinthető PC-s megjelenítés is megkövetelte egy kiolvasó szoftver elkészítését, amelyre a továbbiakban még visszatérünk. 

Adatkiolvasási lehetőségek
  • Impulzusszámlálás: Elsőként az impulzusszámlálóval ellátott LoRa-modemek  megjelenítését láthatjuk az ábrán. A LoRa kommunikációra alapozott mérő-adatgyűjtő rendszerek kiépítése leghamarabb a fogyasztói méréseknél merül fel, ahol vízórát, gázórát, esetleg impulzuskimenetű villamos fogyasztásmérőt szeretnének rendszerbe illeszteni. Az ACWLW8-MR2-(EX) típusú RF-modemek fejlesztésekor a fő célterület a mérés volt, ezért 2 db – bármilyen – digitális impulzus vagy állapot továbbítására alkalmasak. Ahogy a megjelenítő képen látszik, a mérőazonosító helyén az eredetileg kommunikált „eszközazonosító” helyett már a hozzárendelt fogyasztó azonosítója jelenik meg, amely könnyen értelmezhető. A két mért érték kijelzése az esetleges vezetékszakadás (vagy szabotázs) érzékelését hivatott jelezni. 
  • Analóg mérés és digitális jelek: Amennyiben analóg érték mérésére van szükségünk, úgy a 0…10 V/0…20 mA jel fogadására alkalmas ACWLW8-DINDA lehet a megoldás, amely LoRaWAN hálózaton 300 bit/s…10 kbit/s sebességtartományban képes adatokat küldeni a bázisállomás felé. Ahogy az ábrán látható, akár nyomásérték, akár folyadékszint kijelzésére is lehetőségünk adódik. Érdekességként érdemes megjegyezni, hogy a modem tápfeszültsége 10…30 VDC, amelyet akár szigetüzemű „vízgenerátor” segítségével is biztosítani lehet, ami jelentős segítség lehet a vízművek számára a hálózatuk nyomásellenőrzési rendszerének kiépítésekor. Irodánkban a gyakorlati megvalósítás tesztelésére egy egyszerű kis vízturbinát használtunk, amelynek dokumentációja alapján maximális kimeneti feszültségként elvárt 18 V helyett 22 V feszültséget sikerült elérnünk, amely már gond nélkül, üzembiztosan képes az RF-modemet tápfeszültséggel ellátni.

  • Adatcsomagok kiolvasása: Az automatizálás területén talán a leghasznosabb RF-funkció a „vezetékhosszabbítás”, amely transzparens modemek segítségével akár több száz méteres kábelezéstől tud megmenteni. Ez akkor tesz szert különleges jelentőségre, ha a kábelezést műszaki és/vagy jogi akadályok miatt nehéz, hosszadalmas, költséges, sőt nem ritkán lehetetlen kivitelezni. A 868 MHz-es szabadfrekvencián számos alkalommal használtuk már a soros kommunikáció meghosszabbítására az ATIM DINRS modemeket. LoRaWAN környezetben azonban még hasznosabbnak bizonyult, hiszen a ACWLW8-DINRS RF-modem egyszerre 6 db Modbus (RTU 8N1) eszközt tud lekezelni és eszközönként 16 regiszternyi adatot tud továbbítani adatcsomagok formájában. Ezáltal az impulzusadós mérőhöz képest jelentősen több adatot (Pl.: feszültség, áram, hatásos és meddő teljesítmény, teljesítménytényező – akár fázisonként is) gyűjthetünk villamos fogyasztásmérőnkből.


Épületdiagnosztikai mérőpontok integrálása LoRaWAN segítségével

 Az épületen belüli hőmérséklet és páratartalom ismerete nemcsak a fűtési-hűtési rendszerek vezérlésének és szabályozásának fontos paramétere, hanem a benne élők/dolgozók komfortérzetének biztosításához is elengedhetetlen, sőt az épületek állapotfelmérésekor is fontos információkkal szolgálhat.

 

Az épületdiagnosztikáról röviden

Az épületdiagnosztika fogalmának számos meghatározása ismeretes. Ezt „saját használatra” ezúttal az alábbiak szerint értelmezzük: az épületdiagnosztika egy olyan – az épületfizikai szakterülethez tartozó – információszerzési eljárás, amelynek bemeneti adatai a rendszer vagy objektum tönkretétele nélkül, annak határfelületén történő mérésekből szerzett adatok, célja pedig a már meglévő problémák felderítése, illetve a jövőben adódók előrejelzése, és javaslattétel azok megoldására.

Míg régebben az épületdiagnosztika csak az épületek rekonstrukciója során, a tervezési-előkészítési szakaszban, a tényleges munkakezdés előtt kapott szerepet, addigra napjainkban a régi épületek szakmailag nyomon követhető és felügyelhető költséghatékony felújítását, rekonstrukcióját és korszerűsítését segíti.

A tapasztalatokat összegezve azt mondhatjuk, hogy – többletköltségek árán ugyan, de – a megfelelően előkészített épületdiagnosztikai vizsgálatokkal és megvalósíthatósági elemzésekkel alátámasztott felújítási-helyreállítási projekt jelentősen kevesebb többletköltséget és egyéb erőforrás-ráfordítást követel a megvalósítási szakaszban, mint a kevésbé előkészített, de a költséghatékonyságot érvényesíteni kívánó társai.

Egy épület esetében számos alkalommal (adásvétel, átépítés, felújítás, ráépítés, melléépítés, szerkezeti hiba gyanúja stb.) érdemes épületdiagnosztikai elemzést kérni, de témánk szempontjából  a legfontosabb eset, ha a szóban forgó épület régebben, a helyiséghőmérsékletek mérése és regisztrálása nélkül épült.

Egy épületdiagnosztikai vizsgálat során számos jellemzőt válogatnak be a vizsgált tulajdonságok körébe, amelynek kötött lépései vannak:

• a rendelkezésre álló adatok beszerzése,

• helyszíni állapotfelmérés, a szerkezet meghatározása,

• az erőtani követelmények felmérése, igazolása,

• az eredmények kiértékelése,

• az épület minősítése, kategorizálása.

 A tartalmi kötöttségek miatt, a téma szempontjából itt csak a legfontosabb vizsgálati pontokat említjük, amelyek a helyszíni állapotfelméréshez és a meglévő adatok összegyűjtéséhez köthetők:

• külső és belső környezeti tényezők vizsgálata (páratartalom, hőmérsékletek, vízvezetékek és csatornahálózatok állapotfelmérése, szerves és szervetlen anyagok jelenléte, hatása),

• a falak nedvességtartalmának mérése, megállapítása,

• szerkezetrészek nedvesedésének vizsgálata.

 

Adatgyűjtés – akár saját hálózaton is

Az említett mérendő paraméterek közül ezúttal a páratartalom és a hőmérsékletek mérését és regisztrálását emeljük ki, amelyekből kiszámítható és figyelemmel kísérhető a harmatpont alakulása az

egyes helyiségeken belül. A mérő-adatgyűjtő rendszer kiépítésénél azonban érdemes körültekintően megismerni a piacon található mérési megoldásokat és fontolóra venni a kiépítéshez szükséges járulékos költségek mértékét is.

Számos alkalommal kihívást jelent egy épületen (iskola, irodaház stb.) belül a különböző helyiségekbe telepített mérők „összefűzése”, egyetlen rendszerbe integrálása. Kevés alkalommal engedhetjük meg magunknak, hogy akár száz méter(ek)ben mérhető kábeleket építsünk ki egy-egy adatgyűjtőhöz. Mivel a gyakorlatunkban igen jellemzőnek találtuk a szétszórtan elhelyezett, egy-két mérési pontot igénylő rendszereket, a továbbiakban ezek kiépítésével foglalkozunk.

A szenzorok és az adatgyűjtő összekapcsolására megoldást jelenthetnek a különböző vezeték-mentes megoldások (WiFi, RF, stb.) az épületen belül, de mindenképp számolni kell az épület szerkezetéből és méretéből adódó, esetlegesen felmerülő kommunikációs nehézségekkel.

Nehezebb kérdésnek tűnhet, ha épületegyüttesből – esetleg több különálló épületből – kell az adatokat egyetlen közös platformra gyűjteni. Ekkor már felmerülhet a nagy hatótávolságú, vezetékmentes kommunikációs csatornák (GPRS, mikrohullám stb.) alkalmazása vagy a helyi adatkoncentrátorok telepítése, de minden esetben többletráfordításként jelentkezik a bekerülési és üzemeltetési költség. Az ilyen – tipikusan kis adatforgalmú – mérőrendszerek kiépítésére számos megoldás született, többek között a LoRa kommunikációra alapuló rádiófrekvenciás modemek alkotta mérő- adatgyűjtő rendszer. Azonban sokszor fordul elő, hogy egy zárt kommunikációs hálózaton belül szeretnénk tartani az adatokat, amely a külvilág felőli illetéktelen hozzáférési kísérletek számára így elérhetetlen maradhat. Ennek az igénynek a kielégítésére született a SPN (Small Private Network) megoldás, amelyből – a korábban ismertetett LoRa hálózati felépítéstől eltérően – kimarad a Network Server, illetve az SPN Licenc segítségével a Gateway (GW) hálózati kiszolgálót is tartalmazó átjáróvá alakul át. Ezáltal előfizetési díj nélkül egy – akár 2000 db végpontig (berendezésig) bővíthető – saját hálózat hozható létre, ahol a GW nemcsak nyugtázásra képes, hanem optimalizálni tudja a berendezések adatsebességét, illetve tárolni tudja a végberendezések üzeneteinek vételi időpontját és RF paramétereit is.

 

Kompakt mérőtávadók az ATIM-tól

Akár a hagyományosnak tekinthető 868 MHz-es csatornára, akár a LoRa-ra alapozó mérőhálózat kialakítása mellett döntünk, a kitűzött feladatra eleve alkalmasak az ATIM cég kompakt RF-modemei, mivel hőmérséklet- és páratartalom-mérőérzékelővel vannak ellátva. Egy épület üzemeltetése, biztonsága és állapotfelmérése szempontjából elsődleges fontosságú lehet az esetleges vízbetörés detektálása. E célra jól alkalmazható a WaterLeak távadó, amely a kevésbé szem előtt lévő pincék, aknák, átemelők védelmét és felügyeletét hivatott biztosítani. Egy épület esetében egy későn észrevett vízbetörés jelentős nedvesedést, szerkezeti állapotromlást eredményezhet, amely könnyen megelőzhető egy távadó telepítésével.

  • A belső hőmérséklet- és páratartalom-érzékelővel ellátott RF-modemek óránként egyszeri üzenetküldéssel, karbantartási igény nélkül képesek mérési adataikat továbbítani két darab AA-elemet energiaforrásként felhasználva. Hiteles mérésre – 20 °C…+55 °C közötti hőmérséklettartományban képesek. Adatátviteli sebességük a kommunikáció típusától függően széles tartományban mozog, hiszen ez a paraméter 1200 bit/s-tól 115 kbit/s-ig terjed a 868 MHz-en működő ACW/868-TH modellnél, míg a LoRa hálózaton át működő ACW/LW8-TH típussal 300 bit/s…10 kbit/s sebesség állítható be.

  • ACW868-TH-O típusnévvel a 868MHz-es, ACWLW8-TH-O típusnévvel pedig a LoRa hálózat kiépítésekhez is kínálnak külső hőmérséklet- és páratartalom-érzékelővel ellátott RF-modemeket, amelyek beltéri társaikéhoz hasonló üzemi paraméterekkel rendelkeznek, de IP 66 védettségű PVC burkolatuknak köszönhetően tökéletesen védettek a por ellen, és az erős vízsugárral szemben is ellenállóak. 

  • Az ATIM vízbetörés távadója IP 68 védettségi besorolású, öntött burkolatú RF-modem, amelynek tápellátását kettő darab AA elem biztosítja. A lokális 868 MHz-es hálózaton installálható ACW868-WL és a LoRa kommunikációt megvalósító ACWLW8-WL típusok kialakításából adódóan az elemek ugyan nem cserélhetők, de a vízbetörés távadók működési élettartama hosszúnak tekinthető, hiszen napi három üzenetküldéssel akár 5 évig is el tudják látni feladatukat. Az ATIM fejlesztőit dicséri, hogy a távadó üzembe helyezéséig a tápellátást biztosító elemeket egy mesterségesen – külső mágnes által – nyitva tartott relé védi, kizárva ezzel azok túl korai lemerülését. 



 

LoRaWAN mérési adatok beolvasása, integrálása Vision X folyamatmegjelenítő (SCADA) rendszerbe

A LoRaWAN rádiókommunikációs eljárás részleteinek bemutatása során megismerhettük a benne rejlő lehetőségeket és a kiemelkedő adatátviteli biztonságát. Különféle érzékelő és adatgyűjtő készülékek állnak rendelkezésre, amelyek a mérési, érzékelési adataikat többféle módon juttathatják el a végfelhasználók felé. Ezek az eljárások többfajta megoldást használhatnak a teljes központi adatgyűjtő hálózati megoldástól kezdve (pl. Antenna Hungária hálózata) egészen a hálózattól leválni akaró cégek számára kialakítható SPN (Small Private Network) megoldásokig.
Mindegyik megoldásnál fontos és biztos, hogy a mérési adatok többszörös titkosítási eljárás után jutnak el a távoli vagy a helyi szerverbe, ahonnan ezek az adatok szintén komplex adatvédelmi megoldások során nyerhetők ki. Ebben rejlik a most bemutatott megoldás jelentősége, mert ez gondoskodik a különféle külső vagy belső (SPN) adatok egységes beolvasásáról. A megoldás előnye, hogy egy nagyon elterjedt folyamatirányító-megjelenítő rendszerben (Vision X) működik Magyarországon. Vision X rendszert találhatunk több nagy vízmű rendszernél (pl.: Alföldvíz Zrt.; BÁCSVÍZ Zrt.), sok technológiai irányításnál (pl. számtalan takarmánykeverőnél, illetve vegyi folyamatirányításnál), és természetesen az épületautomatika számos kiemelkedő területén (pl. az új Promenade Gardens, vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új szállodájánál).


A már ismertetett módon, engedélyt nem igénylő 868 MHz frekvenciasávban küldik mérési adataikat a rádióközpontok felé. Ismétlésként a rendszer működési diagramja alapján látszik a rendszer jelentős adatbiztonsága és a hálózatos kialakítás esetén a vevőállomások redundanciája is. Mivel a mérési adatokat a „nyers” információk helyett érthető, könnyen feldolgozható formában kell előállítani ezért nagyon fontos az integrált, integrálható megoldás. Ezt a kérdést eddig egyedi programok oldották meg, amelyek – noha kellemes megoldást kínálnak – nehezen bővíthetők és változtathatók egyedi igényekre optimalizáltan.

A Vision X hazai fejlesztésű szoftvernek (Provicon Kft.) így a támogatása és szükség szerinti bővítései is könnyebben, egyszerűbben megvalósíthatók; a szoftver eredendően egy nyitott, bővíthető megoldást kínál. A Vision X fejlesztői egy LoRaWAN kommunikációs szervert hoztak létre, amelyet egyszerűen integráltak a megjelenítő rendszerbe.

A LoRaWAN adatok a többi adattal azonos módon érkeznek be a rendszerbe, ezáltal kényelmesen, egyszerűen alkalmazhatók. A kommunikációs szerver a saját beállításai segítségével olvassa ki a LoRaWANTM adatokat akár egy központi (hálózati pl.: Antenna Hungária) szerverről, de akár a helyi hálózaton fellelhető SPN szerverről. Egy ilyen szerver 1000 külső jeladó beolvasását tudja elvégezni. A vegyes forrású adat begyűjtése egyszerűen megoldható mert az SPN szerverek önállóan küldik be a Vision X LoRaTM szerverének az adatokat meghatározott időközönként.

A Vision X rendszerbe ezt követően a LoRaWANTM szervert, egy átlagos kommunikációs drivernek tekinthetjük, azaz az onnan érkező adatokat „csak beolvasva” már használhatjuk is. A rendszer használata ettől kezdve a Vision X rendszerprogramozási elvek alapján történik. Arra azonban fontos felhívni minden alkalmazó figyelmét, hogy a LoRaWANTM adatok – a rendszer elvi működése és a 868 MHz sáv előírásai miatt – sohasem „folyamatos” adatszolgáltatással működnek, hanem meghatáro-zott időközönként (pl. 10 perc) küldenek adatokat.

De ha belegondolunk, vannak olyan mérési adatok (pl.: a levegő hőmérséklete), amelyek nem is változnak jelentősen ennél sűrűbben. A rendszer működésének és alkalmazhatóságának bemutatására a Provicon Kft. fejlesztői létrehoztak egy bemutató projektet, amelynek segítségével a LoRaWAN alkalmazók könnyebben fel tudják dolgozni a beérkező adatokat.

Fontos lehetőség, hogy a Vision X elkészült LoRaWAN szervere fel van készítve a korábban már bemutatott, a francia ATIM cég által gyártott LoRaWAN távmérő és adatátviteli készülék adataira, így azokat már nem kell „kézzel konfigurálni”. Ez a lehetőség
nagyon gyorssá és kényelmessé teszi a rendszer használatát.
Természetesen a „kész” adatok nem zárják be a rendszert, mert az adatok konfigurálása kézzel is elvégezhető, illetve a kommunikációs
szerver (driver) képes újabb és újabb adatok befogadására, ami a rendszer további alkalmazhatóságát, bővíthetőségét növeli. Hiszen a LoRaWAN nem csak késztermékek alkalmazását teszi lehetővé, hanem óriási területét fogja át a fejlesztés, ahol több cég által gyártott, illetve forgalmazott (Microchip; ATIM; stb.) kommunikációs panel felhasználásával lehet LoRaWAN képes mérő, illetve érzékelő rendszereket fejleszteni, ahogy ezt több hazai cég már néhány éve végzi.

Ezek a fejlesztések világszerte növelik a LoRaWAN-képes eszközök számát és lehetőségét. Iparági elemzők véleménye szerint a LoRaWAN fejlődése a következő években olyan szintű lesz, ami a jelenleg a világon működő több mint 500 millió végkészülék számát éves szinten mintegy 400-700 millió készülékkel gyarapítja, így elképzelhető, hogy ezen a területen jelentős fejlődés várható Magyarországon is. Mivel a hazai palettán működő cégek közül többen fejlesztéssel, többen pedig kész termékek forgalmazásával foglalkoznak, így ezen a területen is van „élet”. Ami fontos, hogy alkatrészforgalmazóként a ChipCad rendszeres alkalmazói tanfolyamok tartásával felvállalta ennek a technológiának a szakmai támogatását. Az SB-Controls az alkalmazáskész LoRaWANTM technológiájú készülékekről ősszel tartja első szakmai alkalmazástechnikai tanfolyamát, ami által több szegmensben is gyarapodhat az ismeret. Mivel a jövőbeni alkalmazók nem mindig szeretnék adataikat központi rádiórendszereken és szervereken keresztül elérni, így nagyon nagy az érdeklődés a már említett SPN (Small Private Network) szerverek alkalmazása iránt. Ezek a készülékek viszont jelentősebb rádiótechnikai és antennaszerelési feladatokat igényelnek, ami az iparág szakembereinek adhat munkát hazánkban.

A fentiek alapján belátható, hogy a LoRaWAN alkalmazása, mind egyedileg, mind a Vision X integrációja révén a következő években jelentős feladatot fog jelenteni sok hazai szakembernek, így célszerű felkészülni rá. Ez a technológia biztosan kiemelkedő szerepet kaphat a jövőben épülő SmartCity és egyéb méréstechnikai, mérési adatfeldolgozási projekteknél, így csak azt ajánlhatjuk, hogy lehetősége és érdeklődése szerint igyekezzen mielőbb, minél többet megtudni e rendszer lehetőségeiről, alkalmazásáról. Itt is érvényes: „AKI KIMARAD AZ LEMARAD…”

 

Vissza a kezdő oldalra  

 

Kövessen Minket a Facebookon   
vagy íratkozzon fel Youtube csatornánkra!

 

Honlap készítés